Állandósul az otthoni munkavégzés?

A kényszer szülte helyzet nemvárt előnyöket is hozott magával. A költségcsökkentés és az erőforrások felszabadítása a táv-, és otthon munka nyomán hosszútávon gyakoribbá teheti ezt munkavégzési formát a hazai piacon? Ezt vizsgálta az Állami Számvevőszék tanulmánya.

A koronavírus világjárvány új megoldásokra sarkallta a gazdaság résztvevőit világszinten és itthon egyaránt. Egészségvédelmi okokból teret kapott a táv-, és otthon munka, az első hullám alatt hatszorosára növelve a korábbi számokat.

Kiaknázatlan lehetőségek már rendelkezésre álltak

A technológiai feltételek már korábban is magasabb arányban tették lehetővé az otthoni munkát a korábbi évtizedekhez képest, de a járvány első üteméig ezek a legtöbb esetben kiaknázatlanul maradtak. A home office arányának drasztikus emelkedése nem esett vissza az első hullám lecsengésével sem a korábbi szintre és egyre több vállalkozás ismeri fel az ebben rejlő potenciált.

Fontos előnyökkel jár az új munkavégzési forma

Pozitív szociális hatások

Az elemzések alapján, akik már korábban dolgoztak otthonról, jobban fogadták az első hullám távoli munkavégzésének időszakát. A nagy átlag tekintetében mentálhigiéné szempontból a megosztott munkavégzés mutatkozik ideálisnak: hosszútávon az otthonról végzett és az irodai munka egyensúlya lehet a legjobb megoldás.
A munkaidő jelentősége is átalakul: nagyobb hangsúlyt kap a teljesítmény, az eredmények nyomonkövethetősége, a munkaidő ezzel ellentétben leértékelődik.

Megszűnhetnek a távolság okozta akadályok, átalakulhat az ingatlan piac

Akik korábban kiszorultak a munkaerőpiacról vagy a magasabb értékű munkalehetőségekből lakhatási, közlekedési és más élethelyzetből adódó nehézségek okán, azok most teret kaphatnak a távolról végzett munka feltörésével. Amennyiben ez így marad, az elmúlt években töretlenül erős szuburbanizációs folyamatok visszaszorulhatnak, a munkalehetőség miatt elnéptelenedett, elöregedő települések ismét életre kelhetnek, javulhatnak a foglalkoztatási mutatóik.

Az ingatlan piacon pedig nem csak így hozhat változást a távmunka

Ha a vállalkozásoknak nincs, vagy csak jelentősen kisebb mértékben van szüksége irodahelységekre, az jelentős megtakarítást jelent. Az irodák kihasználatlanságának következtében visszaeshet a kereslet az irodaházak, irodahelységek vásárlásának és bérlésének tekintetében, ami a beruházások csökkenésével, az árak esésével járna.

Jelentősen csökkent a közlekedési infrastruktúra igénybevétele is

Az BKK 2020-ban 29,5 százalékos jegybevételi csökkenésről számolt be az üzleti tervhez képest, a teljes személyszállítási forgalom pedig 80 százalékkal esett vissza a Covid19 járvány első hulláma során.

Marad az otthoni munka, ha elmúlik a járványhelyzet?

Magyarország az EUROSTAT adatai szerint azon országok közé tartozott a vírus megjelenése előtt, ahol az otthonról dolgozók aránya nem volt jelentős. A KSH adatok 2010 és 2019 között a táv-, és otthoni munkát végzők számát 2,9%-ra teszi az összes munkavállaló számhoz képest. 2020 márciusát követően emelkedett csak ez az arány 3% fölé, 2020 májusára pedig elérte a 17 százalékot. A korábban soha nem tapasztalt arány az első hullám lecsengésével sem a korábbi 3% alatti értékre, hanem nagyjából 7%-ra állt vissza. Bár az újabb hullámok és a két hullám közötti időszak még nem mutathat végleges számokat, a stabil növekedés mégis valószínűsíthető.

Mivel a tapasztalatok alapján az otthoni munkavégzési forma növeli a munkaerőhatékonyságot, motivációt és költségmegtakarítási lehetőségekkel jár, így feltehetően a járvány lecsengését követően is jelentős marad a piacon.

Forrás: https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2021/tavmunka_20210108.pdf?ctid=1307