Cégalapítás menete – feltételek, költségek, teendők

Egy saját vállalkozás indításakor a cégalapítás első lépései meghatározóak a siker szempontjából. Bár a folyamat elsőre bonyolultnak tűnhet, alapos tájékozódással és a fontos lépések követésével gyorsan és hatékonyan megvalósítható. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mik a cégalapítás feltételei, hogyan zajlik, és mire érdemes figyelni a folyamat során.

Előfeltételek cégalapításhoz

Mielőtt cégalapítás mellett döntünk, jól át kell gondolnunk, hogy mivel is szeretnénk foglalkozni. Elengedhetetlen egy üzleti terv készítése, ami segít meghatározni az irányvonalakat, illetve a cégalapítás után is segít a működésben.

A jogi és személyi feltételeknél fontos a személyazonosító igazolvány megléte és érvényessége, lakcímkártya, illetve adóazonosító jel is szükséges. Továbbá, természetesen fontos, hogy semmilyen cégvezetéssel kapcsolatos eltiltással ne rendelkezzünk.

A cégalapításhoz szükség lesz tőkére is, ez a társasági formától függően meghatározott minimum összeg. A tőkét készpénz vagy apport formájában is a cég tulajdonára lehet bocsátani.

Melyik a megfelelő társasági forma?

A társasági forma kiválasztása az egyik alapvető dolog, ami nagyban meghatározza a cég későbbi működését. Hazánkban a leggyakoribb cégformák:

• Egyéni vállalkozás
• Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
• Részvénytársaság (Rt.)
• Betéti társaság (Bt.)

A kisebb vállalkozások számára a betéti társaság (Bt.) és a közkereseti társaság (Kkt.) népszerű választás, mivel ezekhez nem szükséges nagy indulótőke, és az alapításuk illeték- és közzétételi díjmentes. Mindkét esetben legalább két tag (beltag és kültag) szükséges, és míg a beltag teljes vagyonával felel, a kültag felelőssége korlátozott.

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) azoknak ajánlott, akik nagyobb bevételre számítanak, vagy több tulajdonossal tervezik a vállalkozást. A Kft. előnye, hogy a tulajdonosok csak a cégbe bevitt tőkéjük mértékéig felelnek a tartozásokért, és akár egyszemélyes Kft. is alapítható, bár a minimális törzstőke itt 3 millió forint.

A részvénytársaság (Rt.) nagyobb, tőkeerős cégek számára ideális, és jelentős tőkét igényel (minimum 5 millió forint Zrt. esetén). Nyilvános részvénytársaság (Nyrt.) esetén kötelező a tőzsdei bevezetés.

Aki egyedül szeretne dolgozni, annak az egyéni vállalkozás a legegyszerűbb formája a vállalkozásindításnak, de ebben az esetben teljes vagyonnal kell felelni a tartozásokért.

Ügyvezető, cégnév, székhely

A cégbejegyzés megkezdése előtt még van néhány kérdéskör, amit mindenképpen szükséges átbeszélni. Nem elég kiválasztani a cég tagjait, szükséges kijelölni az ügyvezetőt/ügyvezetőket is. Az ügyvezető látja el a társaság napi feladatait, képviselheti a céget, illetve fontos, hogy teljes vagyonával felel a fennálló követelésekért.

A cég nevének kiválasztása elsőre nem tűnik nehéz feladatnak, azonban amikor sor kerül rá, akkor általában hosszas gondolkodás után születik meg a végső döntés. A céget innentől kezdve a neve alapján fogják azonosítani, tulajdonképpen ezt adja meg a cég profilját. A választást az is nehezíti, hogy egy teljesen új, még nem létező nevet kell választani, sőt még csak nem is hasonlíthat más cégek nevére.

A cég székhelyét illetően nincs sok kikötés, szinte bárhol lehet. Ha egy olyan ingatlanba tervezzük a cég székhelyét, amelyet nem valamelyik tulajdonos birtokol, akkor az ingatlan tulajától hivatalos hozzájárulás szükséges. A cégalapítás székhelyszolgáltatás igénybevételével is történhet, ebben az esetben egy külsős cég intézi a székhellyel kapcsolatos ügyeket.

A cégbejegyzés menete

Egy cég bejegyzése ma már teljes egészében elektronikus úton zajlik. Minden esetben szükség van ügyvédre, a cégbejegyzési eljárás során ő tartja a kapcsolatot a székhely szerint illetékes cégbírósággal. Az ügyvéd nyújtja be a kérelmet és a mellékleteket, továbbá hozzá érkeznek a cégbíróság által kiállított tanúsítványok, igazolások és végzések, melyek kézbesítését is igazolnia kell. A kérelem beérkezésekor a cégjegyzékszámot a cégbíróság állapítja meg, majd a NAV-tól és a KSH-tól bekéri az adószámot és a statisztikai számjelet. Ezután elektronikus tanúsítványt állít ki, amely tartalmazza a cég alapadatait, és ezt az ügyvédnek megküldi.

A kérelem beérkezése után a cégbíróság három munkanapon belül formai vizsgálatot végez, és hiányosság esetén elutasíthatja vagy hiánypótlást írhat elő. Nyolc munkanapon belül sor kerül az érdemi vizsgálatra is, amely jogszabályi megfelelést ellenőriz. Hiánypótlás csak egyszer, a hiányosságok pontos megjelölésével kérhető, legfeljebb harminc napos határidővel. Végül a bejegyzési kérelemről szóló határozatot az ügyvéd kapja meg.

Egyszerűsített cégbejegyzési eljárás

A cégbejegyzés kétféle módon történhet: normál eljárásban vagy egyszerűsített eljárásban. Az egyszerűsített eljárás gyorsabb és ingyenes, mivel a cég létesítő okiratát egy jogszabályban meghatározott szerződésminta alapján készítik el. Ebben az esetben akár egy munkanapon belül bejegyezhető a cég, de a folyamatban nincs hiánypótlás, így a benyújtott dokumentumoknak hibátlanoknak kell lenniük.

A cégalapítás költségei között ügyvédi és könyvelői díjjal is számolni kell.

A cégalapítás költségei

A cégalapítás költségeit elsősorban a választott társasági forma és az eljárás típusa (hagyományos vagy egyszerűsített) határozza meg. Az egyszerűsített eljárás gyakran illetékmentes, míg a hagyományos akár 50-100 ezer forintba is kerülhet. Emellett persze számolni kell az ügyvédi díjjal, hiszen jogi képviselet nélkül nem kerülhet bejegyzésre a cég. Amennyiben módosítani szeretnénk az alapító okiraton, az már nem lehetséges illetékmentesen, díjmentes bejegyzés esetén sem.

A cégalapítás költségei mellett magával a fenntartás költségeivel is számolni kell. A jogszabályok, határidők, és egyéb kötelezettségek megfelelő teljesítéséhez könyvelő szükséges. Emellett a cég profiljától függően a telephely, iroda fenntartása, bérek, adók is a fenntartás költségei közt vannak.

Cégalapítás utáni teendők

A cégalapítás utáni bejelentési kötelezettségeket célszerű a könyvelővel egyeztetni, hogy ne csússzunk ki a határidőkből. Ilyen teendők lehetnek például:

• • Adóhatósági bejelentés (NAV): adószám aktiválása, adózási mód választása, alkalmazottak bejelentése
  • Önkormányzati bejelentés: telephely, székhely, iparűzési adó

• Kereskedelmi, iparkamarai regisztrációk

• Biztosítások

• Számlázási rendszer

• KSH bejelentés

A cégalapítás hosszú, de nem bonyolult folyamat. Fontos azonban, hogy a lépésekkel, a teendőkkel és a határidőkkel tisztában legyünk. Amennyiben számviteli területen segítségre van szüksége, akár cégalapítás, akár bármilyen más témakörben, keresse a WTBÉR szakértőit bizalommal.