Felmondási idő számítása és ki nem vett szabadság megállapítása 2024-ben
A felmondási idő számítása létfontosságú feladat, hiszen ez esetben minden egyes napnak komoly jelentőse van. Akár munkáltatói oldalról a betanítás, új kolléga felvétele miatt, akár munkavállaló részéről, az új munkahelyre való belépés miatt. Nem beszélve az adminisztrációról, az időarányos szabadság kiszámításáról vagy épp a végkielégítés megállapításáról. Ezeket a lépéseket olykor mind el kell végezni. A felmondási idő átlagos hossza 30 naptári nap, de a képlet nem mindig ilyen egyszerű.
A felmondási idő jelentése
A felmondási idő a munkaszerződés felbontását követő további, ledolgozandó napokat jelöli. Naptári napokat értünk alatta, tehát a hétvégék, munkaszüneti napok egyaránt beletartoznak a fogalom hatáskörébe. Lényegében tehát a munkaviszony tényleges, gyakorlatban is bekövetkező megszűnéséig tartó időszakot jelenti. A munka törvénykönyve (mt.) szabályozza, de hosszát a munkavállaló cégnél töltött ideje, illetve a felek megállapodása is befolyásolja.
A felmondást követő időszakra is megilleti a munkavállalót a ki nem vett szabadság.
Hogyan történik a felmondási idő számítása?
A felmondási idő kiszámítása és alkalmazása fontos aspektusai a munkaviszony megszüntetésének. A felmondási idő a felmondás közlése és a munkaviszony vége közötti időszakot jelenti, és számos tényezőt érint, például a volt munkavállaló elhelyezkedésének kezdetét, az állás betöltését és a munkáltató kötelezettségeit. A felmondási idő a felmondás közlése utáni naptól indul, és a munkaviszonyban eltöltött idővel nő, például 3 év után 5 nappal hosszabbodik meg.
Kalkulációja során fontos az időpontok pontos meghatározása, és dokumentálni, rögzíteni kell a felmondás közlését. Idejét befolyásolhatja betegség vagy fizetés nélküli szabadság esetén bekövetkező csúszás, melyet a jogszabály részletesen szabályoz. A felmondási idő hossza általában 30 nap, de a munkaviszony hosszával arányosan nőhet, és kollektív szerződés esetén további módosítások lehetségesek.
Fontos megjegyezni, hogy a felmondási idő alatt a munkavállaló éves szabadságát időarányosan ki kell adni vagy pénzben megváltani. A távollétek, például fizetett vagy fizetés nélküli távollétek, nem hosszabbítják meg a felmondási időt, de a felmentési idő alatt való részvétel esetén a távolléti díj nem jár. A felmondási idő vége a naptár szerinti meghatározás alapján történik, és a felmentési idő a munkavállaló részére a munkavégzés legalább felére történő felmentést jelenti, távolléti díjjal.
A naptár szerinti meghatározás egyszerű, hiszen a felmondás napja a nulladik nap, az ezt követő az első, és így tovább. Tehát, ha valaki például 2024. január másodikán mondott fel és 30 nap a felmondási ideje, akkor a munkaviszonya általános esetben február elsején szűnik meg, ami alatt csak 19 munkanap telik el.
Időarányos szabadság kiszámítása felmondáskor
A felmondás során a munkavállaló szabadságának kezelése szintén fontos kérdés. Hiszen több nap is “beragad”, amik egyébként jártak volna a munkavállalónak.
Ha a munkáltató mond fel, és a felmondásban közli, hogy a munkavállalót a felmondási idő felén túl is felmenti a munkavégzés alól, a felmentés idejére a felmondási idő alatt szabadságot nem lehet utólag kiadni. A kötelező felmentési időre sem adható szabadság, de a felmondási idő nem kötelező mentesítendő részére – a 15 napos előzetes értesítési határidő betartásával – szabadság kiadható, csökkentve ezzel a munkaviszony végén elszámolandó szabadságnapokat.
Amennyiben a munkavállaló mond fel, az időarányosan ki nem vett szabadságának a felmondási időre is kiadható a 15 napos előzetes értesítési határidő betartásával, mivel a munkaviszony a felmondási idő végén szűnik meg. Például, ha a munkavállaló az év során még egy nap szabadságot sem vett ki, akkor a felmondási idő alatt a szabadnapok arányos részével rendelkezhet a felmondás előtt.
Végkielégítés megállapítása
A végkielégítés a munkavállalóknak bizonyos esetekben alapvető jogon jár, de általában feltétele a legalább három éves folyamatos munkaviszonynak. Jogosultság merül fel a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, az egyoldalú felmondás, a munkáltató kikerülése a munka törvénykönyve hatálya alól, valamint a jogszerű azonnali hatályú felmondás esetén.
Végkielégítés nem jár, ha a munkavállaló rendes felmondással távozik, a felmondás oka a munkavállaló nem megfelelő magatartása vagy a munkavállaló munkakörével kapcsolatos képesség hiányossága. Nyugdíjasnak minősülés esetén, vagy ha a felmondás közlésének időpontjában a munkavállaló már nyugdíjas, szintén nem jár végkielégítés.
Munkavállalói felmondás esetén jogosult végkielégítésre, ha a felmondás jogszerű, és a dolgozó nem nyugdíjas. A közös megegyezéses felmondás esetén a végkielégítés megegyezés kérdése, amit a feleknek írásban kell rögzíteni.
Felmondási idő számítása bérszámfejtő program segítségével
Egyszerűbb adminisztráció, gyorsabb kalkulációk, könyvelési feladatok és bérszámfejtői folyamatok automatizálása? Felmondási idő számítása? 2024-et írunk, ne a kockás füzetben dolgozzunk, vagy legalábbis ne csak abban.
A WTBÉR bérszámfejtő program segítséget nyújt a felmondási idő kiszámításában például azáltal, hogy rögzíti a munkavállaló munkaviszonyának kezdetét, így könnyen látható, mióta dolgozik az illető. A program továbbá automatizáltan kezeli az adminisztrációs folyamatokat, beleértve a felmondási idő számítását is. Ezáltal pontosan kiszámolja annak hosszát, figyelembe véve a jogszabályok által meghatározott szabályokat és a munkaviszony időtartamát. A program segítségével hatékonyan és pontosan elvégezhetők a bérszámfejtési feladatok a felmondási idővel kapcsolatban.
Teljesen biztosra menne? Vegye igénybe komplex bérszámfejtési szolgáltatásunkat!
