Az iparűzési adó számítása: útmutató vállalkozóknak

Az iparűzési adó (HIPA) Magyarországon a vállalkozások által fizetendő helyi adónem, amelyet az önkormányzatok vetnek ki a területükön végzett gazdasági tevékenység után. Az adó mértéke és szabályai önkormányzatonként eltérhetnek, ezért fontos tisztában lenni a helyi előírásokkal. Cikkünkben többek között bemutatásra kerül a helyi iparűzési adó számítása, a bevallás menete, és az adóalap csökkentésének lehetőségei is.

Mi az iparűzési adó?

Az iparűzési adó célja, hogy hozzájáruljon az önkormányzatok bevételeihez, támogatva ezzel a helyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését. Az adó alapja a vállalkozás által elért nettó árbevétel, amely bizonyos tételekkel csökkenthető, mint például az anyagköltség, az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ), az alvállalkozói teljesítések és a közvetített szolgáltatások értéke.

Kik kötelesek iparűzési adót fizetni?

Az iparűzési adót minden olyan vállalkozásnak fizetnie kell, amely állandó vagy ideiglenes jelleggel gazdasági tevékenységet folytat egy adott önkormányzat területén. Ide tartoznak:

• Egyéni vállalkozók
• Jogi személyek (pl. kft., rt.)
• Egyéni cégek
• Mezőgazdasági őstermelők
• Egyéb szervezetek

Fontos megjegyezni, hogy az adókötelezettség független a vállalkozás méretétől vagy tevékenységi körétől. Érdemes tudni azonban, hogy a helyi iparűzési adó számítása őstermelőknek például kicsit másképp zajlik, külön kedvezmények és mentességek vonatkoznak rájuk. Az egyéni vállalkozó iparűzési adó számítása is eltérhet az általánostól, átalányadózási lehetőségük is van, illetve az árbevétel alapján adózási sávokba sorolhatóak. Ezért fontos tehát, hogy mindenki a rá vonatkozó szabályok alapján számoljon.

Hogyan számítható ki az iparűzési adó alapja?

Az iparűzési adó számítása 2025 -ben is ugyanúgy zajlik. Az adó alapja a vállalkozás nettó árbevétele, amelyet bizonyos tételekkel csökkenteni lehet. Az adóalap kiszámításának általános képlete:

Adóalap = Nettó árbevétel – Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) – Közvetített szolgáltatások értéke – Alvállalkozói teljesítések értéke – Anyagköltség – Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége

Nettó árbevétel

A vállalkozás által egy adott időszakban realizált összes bevétel, amely nem tartalmazza az áfát.

Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)

Azon termékek beszerzési költsége, amelyeket a vállalkozás változatlan formában értékesít tovább. Például egy kereskedő esetében az áru beszerzési ára.

Közvetített szolgáltatások értéke

Olyan szolgáltatások, amelyeket a vállalkozás változatlan formában továbbértékesít a megrendelőnek. Fontos, hogy a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen a szerződésekből és számlákból.

Alvállalkozói teljesítések értéke

Az alvállalkozók által nyújtott szolgáltatások értéke, amelyeket a vállalkozás igénybe vesz a saját tevékenysége során. Itt lényeges, hogy mind a megrendelővel, mind az alvállalkozóval írásbeli szerződés legyen.

Anyagköltség

Azon anyagok beszerzési költsége, amelyeket a vállalkozás a termelés vagy szolgáltatásnyújtás során felhasznál. Például gyártás esetén az alapanyagok és csomagolóanyagok.

Kutatás-fejlesztési költségek

Az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségei, amelyek levonhatók az adóalapból.

Az iparűzési adó mértéke

Az iparűzési adó mértékét az önkormányzatok határozzák meg, de törvényileg maximum 2% lehet. Egyes települések ennél alacsonyabb kulcsot alkalmaznak, míg mások teljes mentességet biztosítanak. Ezért mindig érdemes ellenőrizni az adott önkormányzat helyi adórendeletét. A helyi iparűzési adó mértékét a Magyar Államkincstár oldalán találhatjuk meg.

Egyszerűsített adóalap megállapítás

Bizonyos vállalkozások választhatják az egyszerűsített adóalap megállapítást, ha éves nettó árbevételük nem haladja meg a törvényben meghatározott 25 millió forintos összeghatárt. Kereskedelmi tevékenységet folytatók számára az iparűzési adó átalányadózás esetén 120 millió forintig történhet egyszerűsített adóalappal. Ez könnyíti az adminisztrációt és a számításokat is.

Hogyan csökkenthető az iparűzési adó?

Az adóalap csökkentésére több lehetőség is van, kellő odafigyeléssel és megfelelő adminisztrációval, például:

• Költségek optimalizálása: Az anyagköltségek, ELÁBÉ és egyéb levonható tételek pontos nyilvántartása és maximalizálása.
• Közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések dokumentálása: Gondoskodj arról, hogy minden szerződés és számla megfeleljen a jogszabályi követelményeknek.
• Kutatás-fejlesztési tevékenységek: Ha a vállalkozás ilyen tevékenységet végez, a kapcsolódó költségek levonhatók az adóalapból.

Fontos, hogy az adóalap csökkentésére irányuló lépések mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően történjenek, és szükség esetén akár adószakértő bevonásával. 

Iparűzési adó előleg számítása példa

Az iparűzési adó bevallása

Az iparűzési adót évente kell bevallani és megfizetni. Az adóbevallás benyújtásának határideje általában a tárgyévet követő év május 31. A bevallás során a vállalkozás köteles megadni az adóalapot, az alkalmazott adókulcsot, valamint az önkormányzatnak fizetendő adó összegét.

Az adóbevallást elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) vagy más erre alkalmas rendszer segítségével kell benyújtani. A helyi önkormányzatok gyakran biztosítanak külön űrlapot a HIPA bevallására, ezért érdemes tájékozódni az adott település honlapján.

Részletfizetési lehetőség és előlegfizetés

Az iparűzési adót előre, két részletben kell megfizetni, általában március 15-ig és szeptember 15-ig. Ha a vállalkozás előző évi árbevétele alapján számított előleg nagyobb, mint a tényleges adó, az eltérés rendezése a következő év május 31-ig esedékes.

Amennyiben a vállalkozás likviditási problémákkal küzd, az önkormányzattól kérhető részletfizetés vagy fizetési haladék.

Iparűzési adó előleg számítása példa

Egy vállalkozás éves nettó árbevétele 20 millió forint. Az adott településen az iparűzési adó mértéke 2%. Az adóelőleg számítása a következőképpen történik:

1. Adóalap meghatározása:
   Az adóalap az árbevétel 80%-a, mert nincs levonható költség.
   Adóalap = 20 000 000 × 0,8 = 16 000 000 forint
2. Adó összegének kiszámítása:
   Az adó mértéke az adóalap 2%-a.
   Adó = 16 000 000 × 0,02 = 320 000 forint
3. Adóelőleg:
   Az éves adót két egyenlő részletben kell előlegként megfizetni.
   Adóelőleg (egy részlet) = 320 000 ÷ 2 = 160 000 forint

Az iparűzési adóelőleg összege két részletben 160 000 forint, amelyet március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni.

Fontos tudnivalók kezdő vállalkozások számára

A kezdő vállalkozásoknak különösen fontos, hogy időben bejelentkezzenek az iparűzési adó alá az önkormányzatnál. A bejelentkezés elmulasztása bírságot vonhat maga után. Továbbá, ha a vállalkozás tevékenysége több településre is kiterjed, akkor minden érintett önkormányzatnál teljesíteni kell az adókötelezettséget. A kezdők számára az egyszerűsített adóalap megállapítás is hasznos lehet, ha az árbevételük nem túl magas, mivel ez csökkenti az adminisztratív terheket.

Mire kell figyelni az iparűzési adóval kapcsolatban?

Az iparűzési adó egy komplex adónem, amely számos speciális szabályt és lehetőséget tartalmaz. Ezért érdemes rendszeresen konzultálni könyvelővel vagy adószakértővel, különösen akkor, ha jelentős változások történnek a vállalkozás működésében, például új tevékenységek indítása vagy árbevétel-növekedés esetén.

Egyes önkormányzatok mentességet vagy kedvezményeket biztosítanak bizonyos feltételek mellett, például új vállalkozásoknak vagy környezetbarát technológiát alkalmazó cégeknek. Ezért mindig érdemes utánajárni az adott település aktuális adórendeletének.

A WTBÉR megbízható partner az adózási és pénzügyi ügyek kezelésében, legyen szó akár az iparűzési adóról, áfa-kezelésről vagy más adónemek optimalizálásáról. Szakértőink segítenek eligazodni a bonyolult adószabályok között, és biztosítják, hogy vállalkozás minden kötelezettségének pontosan és időben eleget tegyen.