Változtak 2025. július 1. napjától a munkabérből történő letiltások levonásának szabályai
- július 1. napjától életbe lépett a családi adókedvezmény erejéig terjedő mentesség, de csak az „új letiltásokra”. Így aki családi adókedvezményt kap, annak összegét a kedvezményezett megkapja, ebből letiltás nem vonható.
Változást továbbá a minimálbér emelkedése hozott magával, miszerint a nettó jövedelem is magasabb értékben marad a dolgozó kezében. Az eddigi minimum 60.000.- Ft helyett a minimálbér 60%-ának, azaz 2025. évben 116.029.- Ft-nak a dolgozónál kell maradnia minden hónapban.
Változatlan szabályok:
Vannak szabályok, amelyek azonban nem változtak, így változatlanul érvényben maradt, hogy a nettó jövedelem 200.000.- Ft feletti része a végrehajtás alapját képezi és a letiltás érvényesíthető belőle korlátozás nélkül.
A NAV nem küld külön értesítést a változásokól. A munkáltatóknak, kifizetőknek 2025. július 1. napjától az új szabályokat kell alkalmazniuk a korábban és a 2025. júliusától benyújtott jövedelem letiltásoknál. Ha a megváltozott szabályok miatt ez szükséges, a munkáltatóknak és kifizetőknek a Vht. 76. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése szerinti értesítési, tájékoztatási kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.
A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban az adós bankszámláján kezelt összegből, a munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből kell behajtani.
bírósági letiltás
Munkabérre vonatkozó végrehajtás
A munkabérre vonatkozó végrehajtás – újabb letiltás nélkül is – kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós a munkáltató megváltozása esetén az új munkáltatótól kap. A kilépő nyomtatványon közölni kell, hogy a dolgozónak milyen ügyszámon és mely végrehajtónak, mely végrehajtást kérőnek, mekkora összeggel van foganatosítva letiltása, amelyet a következő munkahelyére is visz magával, így a letiltás levonása tovább folytatódik.
Ha a munkáltató nem teljesíti a letiltást, vagy nem a jogszabályoknak megfelelően vonja azt, akkor készfizető kezesként felel a le nem vont összegért. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató hibázik, és nem vonja le a levonható összeget, akkor tőle hajthatják be a tartozást.
A levonás alapja
A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt a nettó összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő adónak, tb járuléknak a levonása után fennmarad.
Ez azt jelenti, hogy a levonás alapja a nettó munkabér, melyből legfeljebb 33%-ot, több letiltás, vagy letiltás és gyerektartás együttes fennállása esetén legfeljebb 50%-ot lehet levonni. Ez a szabály továbbra is változatlan, 2025. július 1. napja után is alkalmazandó a mentességi összegek figyelembe vétele mellett.
Mire vonatkozik és mikortól
- július 1. napjától mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át (már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó). Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
A gyermeket nevelő családok életvitelének elősegítése érdekében mentes a letiltás alól a családi kedvezmény nettó összege, de csak azokban az esetekben, amelyekben a végrehajtási ügy 2025. július 1. napját követően indult. A folyamatban lévő, tehát 2025. július 1. napját megelőzően indult ügyek kapcsán a mentesség nem alkalmazható, a családi kedvezmény összege beleszámít a letiltás összegébe, tehát levonható.
Ez a mentesség csak a 2025. július 01. napjától, vagy azt követően indult végrehajtási eljárásokra vonatkozik, tehát a korábban indult ügyekben a családi adókedvezményre vonatkozó törvényi mentesség nem alkalmazható.
ki adhat ki letiltást
Ki adhat ki letiltást, végrehajtást
A folyamat minden esetben egy jogosult – például hitelező, magánszemély, állam vagy önkormányzat – kérelmével indul, aki egy végrehajtható okirat alapján kérheti tartozásának behajtását.
A végrehajtás indítására jogosult lehet:
- Hitelező (bank, kölcsönadó jogerős ítélettel)
- Állam vagy önkormányzat (pl. adó- vagy köztartozás)
- Magánszemély (pl. tartásdíj, kölcsön, kezesség követelése bírósági ítélettel)
A levonást kötelező indítani a végrehajtói okirat alapján, erre a munkáltató kötelezett és az adós számíthat rá, hogy elindul az eljárás akkor is, ha nem vette át a hivatalos értesítést.
Tehát a munkáltató a munkaruha, telefonköltség, elvesztett értékek, vagy egyéb munkáltatónak történő dolgozói tartozást önhatalmúlag nem vezethet fel a kilépő nyomtatványra. A dolgozóval megegyezhet a tartozás visszafizetésének ütemében, de letiltani nem tudja. Amennyiben jelentős tartozásról van szó, akkor kezdeményezheti a polgári peres úton történő tartozás rendezést.
