Munkabér – ennyi jár nekünk valójában kézhez

Ha munkaviszonyban dolgozunk, minden hónapban megkapjuk a fizetésünket, de sokszor felmerül a kérdés: miért jóval kevesebb az összeg, mint amit a munkaszerződésben látunk? A bruttó és a nettó munkabér közötti különbséget a levonások adják – ezek közé tartoznak a járulékok és az adók is. Blogposztunkban részletesen bemutatjuk, miből áll a munkabér, hogyan történik a levonás, és milyen költségek terhelik a munkáltatót.

Mi az a bruttó és nettó munkabér?

A bruttó munkabér az a teljes összeg, amit a munkavállaló a munkájáért cserébe kap, levonások előtt. Ezt tüntetik fel a munkaszerződésben, és ez az alapja a járulék- és adószámításnak.

A nettó munkabér az az összeg, amit ténylegesen kézhez kapunk a bankszámlánkra, vagyis a bruttó bérből levont kötelező terhek utáni maradvány.

Milyen levonások terhelik a bruttó bért?

1. Személyi jövedelemadó (SZJA)

A jelenlegi szabályok szerint az SZJA mértéke 15%. Ez a bruttó bérre vetítve történik, és automatikusan levonásra kerül minden hónapban.

Példa: bruttó 400 000 Ft-os bér esetén az SZJA 60 000 Ft.

2. Társadalombiztosítási járulék

2024-től egységesen 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulék vonatkozik minden munkavállalóra, ami a következő belső, de már nem részletezett elemeket tartalmazza:

• nyugdíjjárulék (10%)
• egészségbiztosítási járulék (7%)
• munkaerő-piaci járulék (1,5%)

Ez szintén levonásra kerül a bruttó bérből, így jelentősen csökkenti a kézhez kapott összeget.

3. Kedvezmények, családi adókedvezmény

A gyermeket nevelő szülők családi adókedvezmény formájában csökkenthetik az SZJA-t és a TB-járulékot. A kedvezmény mértéke gyermekenként változik, és az adóelőleg-nyilatkozattal érvényesíthető.

4. Egyéb levonások

Ide tartozhatnak például:

• letiltások (tartozás vagy végrehajtás esetén),
• önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás,
• szakszervezeti tagdíj.

Ezek opcionálisak vagy eseti jellegűek, de befolyásolhatják a nettó fizetést.

Munkáltatói költségek – mi van a bér mögött?

Nemcsak a munkavállalót terhelik költségek – a munkáltatónak is vannak fizetési kötelezettségei, amelyek a bruttó bér után számolódnak.

A munkáltató által fizetendő adó: 13% szociális hozzájárulási adó (szocho)

Ez az összeg teljes egészében a munkáltató költsége, és nem része a dolgozó bruttó bérének.

Teljes bérköltség példa:

Bruttó bér: 400 000 Ft
Munkáltatói szocho (13%): 52 000 Ft
Teljes bérköltség: 452 000 Ft
Ebből a dolgozó nettó fizetése ~266 000 Ft (kedvezmény nélkül)

Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak több mint 450 000 Ft-ba kerül egy 400 000 Ft-os bruttó bérrel alkalmazott munkavállaló, miközben a dolgozó ennek alig 66,5%-át kapja kézhez.

A szocho mértéke továbbra is 13%.

Bruttó bér levonások

Bérkalkuláció lépésről lépésre

1. Bruttó bér meghatározása
2. Levonások kiszámítása:
   • 15% SZJA
   • 18,5% TB
3. Esetleges adókedvezmények levonása
4. Munkáltatói szocho hozzáadása (13%)
5. Eredmény:
   • nettó bér
   • teljes bérköltség

Használjunk bérkalkulátort

A pontos számításhoz érdemes online bérkalkulátort használni, amely figyelembe veszi az aktuális adókulcsot, kedvezményeket és egyéb járulékokat. Ilyen kalkulátorokat találunk például a NAV oldalain.

Mik befolyásolják a nettó munkabért?

• Gyermekek száma
• Érvényesített kedvezmények (pl. frissdiplomás adókedvezmény, négygyermekes anyák SZJA mentessége)
• Egyéb juttatások (bónusz, prémium, vagy cafetéria,amely adózása külön történik)
• Vállalkozói vagy munkavállalói jogviszony (adózás szempontjából eltérő szabályozás)

Cafeteria és béren kívüli juttatások

A munkabér kiegészíthető különböző béren kívüli juttatásokkal is, például SZÉP-kártyával (kedvezményes adózással), egészségpénztári hozzájárulással, mobiltelefon-használattal vagy céges autóval. Ezek adózása eltérhet, de többnyire kedvezőbb, mint a bérként kifizetett juttatásoké, ezért sok munkáltató ilyen elemekkel igyekszik optimalizálni a bérköltséget.

Mi a helyzet a minimálbérrel és garantált bérminimummal?

A minimálbér az a legkisebb összeg, amit teljes munkaidős foglalkoztatásért a munkáltató fizethet – ez 2025-ben bruttó 266 800 Ft. A garantált bérminimum azoknak jár, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek – ez jelenleg bruttó 326 000 Ft.

Ezekből a bérekből ugyanúgy vonják az SZJA-t és a TB-t, így a nettó összeg jóval alacsonyabb lesz.

A munkabér mögötti rendszer első ránézésre bonyolultnak tűnhet, de ha megértjük az egyes levonások és járulékok működését, jobban átláthatjuk, hová kerül a fizetésünk egy része. A bruttó és nettó közötti különbség jelentős, de a rendszer célja, hogy biztosítsa az egészségügyi és nyugdíjellátást, valamint az állami költségvetés bevételeit. Érdemes tudatosan kezelni a munkabért, és ha lehetőség van rá, élni a kedvezményekkel és béren kívüli juttatásokkal.

Átlátható munkabérek WTBÉR-rel

Ha szeretnénk, hogy a bruttó–nettó viszonya, a levonások és a béren kívüli elemek nyilvántartása ne okozzon káoszt, érdemes profi bérszámfejtő szoftverre támaszkodni. A WTBÉR moduljai segítenek abban, hogy a munkabér, a járulékok és a béren kívüli juttatások adatai mindig pontosan, naprakészen és a jogszabályoknak megfelelően szerepeljenek. Így a munkáltató magabiztosabban tervezheti a bérköltséget, a munkavállaló pedig átláthatóbban láthatja, miért annyi érkezik a számlájára, amennyi.