A táppénz összege és a betegszabadság mértéke 2024-ben
A táppénz a bejelentett munkaviszonnyal rendelkező, keresőképtelen időtartamra jár – a betegszabadságon túl. Összege és mértéke azonban nem haladja meg azt a munkabért, amennyit a munkavállaló az adott napra kapna. Egyik oldalról tehát kiesésként is felfogható, de más szemszögből nézve viszont segítséget nyújt azokban az időszakokban, amikor valaki hosszú ideig nem tud munkába állni. Minden, amit táppénz és betegszabadság témakörben 2024-ben tudni érdemes – munkáltatói oldalról is.
A táppénz jelentése
A táppénz nem más, mint a biztosított jogviszonnyal rendelkező, igazoltan keresőképtelen állapotban lévő betegek pénzbeli ellátása. Azoknak jár, akik az adott naptári évben már az összes betegszabadságukat felhasználták. További feltétele a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése.
Táppénzre jogosult tehát, akinek van:
- Biztosítási jogviszonya
- Társadalombiztosítási járulékot fizet
- Igazoltan keresőképtelen
Táppénzre nem jogosult például, aki:
- Már nem keresőképtelen, vagy betegszabadság lejártát követő munkaszüneti napra esik a betegség
- Letartóztatás, szabadságvesztés alatt áll
- Saját jogú nyugdíj folyosítása alatt áll
A táppénz igénybevételének tehát több pontja is van. De először a betegszabadság fogalmával érdemes megismerkedni.
Mi az a betegszabadság?
A betegszabadság az általános értelemben vett, biztosított, fizetett szabadságot jelenti. Mértéke a távolléti díj 70 százaléka. Minden munkavállalónak jár 15 nap egy naptári évben, amit keresőképtelensége esetén kivehet. Kizárólag saját betegség okán igénybe vehető.
Jogosult betegszabadságra, aki:
- Munkaviszonya a munka törvénykönyve ezen hatályába beletartozik
- Kormánytisztviselő, közszolgálati stb. jogviszonyban dolgozik
- Beteg, keresőképtelen (orvos és munkáltató által jóváhagyva)
Nem jogosult betegszabadságra, aki:
- Egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja
- Üzemi balesetet, foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget szenved (ebben az esetben táppénz jár már az első naptól)
A betegszabadság tehát általános esetben a legtöbb alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozót alanyi jogon megilleti.
Mi a különbség táppénz és betegszabadság között?
Gyakran összekeverik a két fogalmat, de a különbség egyszerűen megérthető. A betegszabadság az “első a sorban”, amikor keresőképtelenségről beszélünk, táppénz akkor jár, ha a 15 napon túl további napokra is szüksége van a munkavállalónak (vagy pl. üzemi balesetet szenved). A betegszabadságot a munkáltató, a táppénzt az állam fizeti.
A gyermekápolási táppénz (gyáp)
A gyermekápolási táppénz (gyáp) olyan ellátás, amit a szülők igényelhetnek, ha gyermeküket otthon ápolják betegség vagy súlyos egészségügyi állapot miatt. Célja a munkavállalók segítése, akik rövid ideig keresőképtelenség miatt nem tudnak dolgozni gyermekápolás miatt. Összegét az érintett szülő korábbi keresetének bizonyos hányadában határozzák meg.
Mik azok a táppénz kódok?
A táppénz kódok a keresőképtelenség különböző okait jelentik. Ezek a következők:
- Üzemi baleset (1-es táppénz kód)
- Foglalkoztatási megbetegedés (2-es táppénz kód)
- Közúti baleset (3-as táppénz kód)
- Egyéb baleset (4-es táppénz kód)
- Beteg gyermek ápolása (5-ös táppénz kód)
- Szülés (6-os táppénz kód)
- Hatósági elkülönítés közegészségügyi okokból (pl. karantén) (7-es táppénz kód)
- Egyéb betegség (8-as táppénz kód)
- Veszélyeztetett terhesség (9-es táppénz kód)
Az egyes kódokra eltérő szabályok vonatkoznak, például a 3-as (közúti baleset), 4-es (egyéb baleset) és 8-as pont (egyéb betegség) esetén járhat betegszabadság is. Szülés (6-os kód) pedig már a keresőképtelenség kezdetétől jár a táppénz, ellentétben a közúti balesettel (3-as), ahol csak a betegszabadságot követően.
A táppénz összege és mértéke 2024-ben
A táppénz összegét számos tényező befolyásolja, elsősorban az a jövedelem, ami után a biztosított társadalombiztosítási járulékot fizet. A táppénz alapja ugyanis ezen jövedelem naptári napi átlagának alapján lesz kiszámítva.
A táppénz összegét a biztosítási idő hosszától függően állapítják meg.
- Legalább 730 nap folyamatos biztosítás esetén a táppénz alapja a távolléti díj 60 százaléka,
- míg rövidebb biztosítási idő esetén ez az arány 50 százalék.
- Kórházi ellátás vagy ápolás esetén mindig a táppénz alap 50 százalékát kapja meg a jogosult, függetlenül a biztosítási időtől.
Fontos megjegyezni, hogy a táppénz maximális összege a minimálbérrel van korlátozva. Egy napra vetítve a minimálbér kétszeresének 30-ad része alkalmazandó, ami 2023. decemberétől 17 786 forintra emelkedett.
Táppénz és betegszabadság igénylése
A betegszabadság igénylése hasonló a szabadságéhoz: a munkáltatónál kell kérni, szükség van orvosi igazolásra. A dokumentumokat a munkáltatónknak kell eljuttatni, a határidő a munkahelytől is függ. A keresőképtelenség visszamenőleg is igazolható, akár 6 hónapra is. A betegszabadság (15 nap) után tehát táppénzt is igényelhetünk, ami az egészségbiztosítási járulékhoz kötött közös kockázatvállalás révén áll rendelkezésre.
Táppénz megállapítása és nyilvántartása bérszámfejtő programmal
Egy jó bérszámfejtő program használata jelentősen megkönnyíti a dolgozók táppénzének kiszámítását és nyilvántartását. A WTBÉR táppénz modul különösen hatékony segítséget nyújt ezen a területen.
A bér- és munkaügyi információk alapján értékeli és számolja ki a táppénz időszakára járó juttatásokat. A táppénz modul automatikusan meghatározza a táppénz alapot, az osztószámokat és a jogosultsági százalékokat. Az aktuális jogszabályoknak megfelelően figyelembe veszi az előző munkahelyek és biztosítási idők adatait a táppénz mértékének és folyósítási idejének értékelésekor.
A kötelező havi és negyedéves statisztikák elkészítése mellett segédlistákat is generál az ellenőrzés megkönnyítése érdekében. Az WTBÉR ügyviteli bérprogram által előállított nyomtatványok közül az OEP/MEP jóváhagyott több formanyomtatványt, így ezeket kézi vezetés nélkül is nyomon lehet követni.
Teljes körű bérszámfejtési szolgáltatást venne igénybe vagy egyéb lehetőségek is érdeklik? Vegye fel velünk a kapcsolatot!