Mikor és mennyi végkielégítés jár a Munka Törvénykönyve alapján?

A végkielégítésre jogosultság szabályait a Munka Törvénykönyvében foglalták össze. A törvény kimondja, hogy a munkavállalónak minimum három év munkaviszonnyal kell rendelkezni ugyanazon munkáltatónál, ahhoz, hogy jogosultsága lehessen végkielégítésre, ám ezen az alapvető szabályon kívül is több tényezővel kell számolni. Végkielégítés nem jár mindenkinek automatikusan, azonban sokszor a munkáltató nem tájékoztatja megfelelően dolgozóit.

Mikor jár végkielégítés a munkavállalónak?

Vannak olyan esetek, amikor mindenképp végkielégítésre jogosult az a dolgozó, akit elbocsátottak.

Ilyen esetek:

• a foglalkoztató cég jogutód nélküli megszűnése,
• a munkáltató egyoldalú felmondásakor,
• a munkáltató kikerül a Munka Törvénykönyve hatálya alól, és
• a munkavállaló jogszerű azonnali hatályú felmondása esetén

A minimum 3 év munkaviszony minden esetben szükséges

Még a fenti esetekben is kizárólag akkor számíthat a dolgozó végkielégítésre, ha legalább 3 évet dolgozott ugyanazon munkahelyen folyamatos munkaviszonyban, melynek érvényessége alatt történt a felmondás ténye.

Mikor nem jár végkielégítés a munkavállalónak?

Azon esetekben nem jár végkielégítés a dolgozónak, ha az alábbi esetek valamelyike vonatkozik rá:

• a munkavállaló rendes felmondással történő felmondása esetén,
• a munkáltató részéről történő felmondásban, melynek oka a munkavállaló nem megfelelő magatartása a munkaviszonyával kapcsolatosan
• ha a munkavállaló munkakörével kapcsolatos (nem egészségügyi) képessége nem megfelelő
• a dolgozó nyugdíjasnak minősül a munkaadó jogutód nélküli megszűnésekor, vagy
• a felmondás közlésekor a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

Tehát nem jár a munkavállalónak végkielégítés 2023-ban sem, amennyiben nyugdíjra jogosult, vagy a munkaadó kezdeményezésére, de a dolgozó hibájából hiúsul meg a munkaviszony.

Munkavállalói felmondás esetén jár a végkielégítés a munkavállalónak?

2023-ban a munkavállaló felmondására az a szabály vonatkozik, hogyha a dolgozó jogszerűen ad be azonnali hatályú felmondást, akkor jogosult végkielégítésre. Fontos, hogy ez csak akkor jár, ha a felmondás pillanatában a dolgozó nem nyugdíjas és a felmondás jogszerűsége bizonyított. Vita esetén a munkaügyi bíróság dönt a jogszerűségről.

Mi történik, ha a felmondás közös megegyezéssel történik? Jár végkielégítés?

Közös megegyezéssel való felmondás végkielégítést érintően is megegyezés kérdése.  Tehát ha a felek közösen döntöttek a munkaszerződés felmondásáról, végkielégítésben is megegyezhetnek, melynek tényét és mértékét írásba kell foglalniuk.

Mennyi a végkielégítés mértéke?

A végkielégítés számításánál csak azon időszakokat lehet figyelembe venni, ahol nem maradt ki harminc napnál hosszabb munkabér. Ez alól a szabály alól kivételt képez a szülési szabadság, a gyermek ápolása és az önkéntes tartalékos katonai szolgálat ideje, tehát ezek jogosító időnek számítanak a folyamatosságot tekintve.

A végkielégítés megállapításához napra pontosan kell tudni a munkaviszonyban eltöltött időszak hosszát, hiszen a mértéket ez határozza meg. Ebben a HR-es, bérszámfejtő kolléga tud segíteni.

Végkielégítés mértéke

A végkielégítés értékének kiszámítása olykor nem egyszerű, hiszen az alapul vett összeget csökkentő tényező például a táppénzre jogosító idő, a munkaviszony hosszának számításánál pedig nem vehető figyelembe közérdekű munka, szabadságvesztés és a fizetés nélküli szabadság ideje.

A fentiektől azonban eltérhet a végkielégítés összege, amennyiben a munkavállaló a nyugdíjba vonulás előtti (nyugdíjjogosultság előtti) 5 éven belül kerül elbocsátásra. Ekkor az alábbiak szerint módosul a fenti táblázatban foglalt mérték:

• 3-9 év munkaviszony esetén további egy havi,
• 10-19 év munkaviszony esetén további két havi,
• 20 évet meghaladó munkaviszony esetén plusz három havi

távolléti díjnak megfelelő összeggel emelkedik a végkielégítés teljes összege.

Tehát, ha például valaki 11 éve dolgozik ugyanazon munkaviszonyban, 5 éven belül nyugdíjba vonulna, akkor összesen 5 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítést kap.

Mikor és milyen ütemezésben kerül kifizetésre a munkaviszony megszűnését követő végkielégítés?

A végkielégítést a munkáltató az utolsó munkában töltött napon köteles fizetni, tehát egy összegben kerül kiutalásra. Ha a végkielégítés nem kerül kiutalásra, a munkaviszony megszűnése nem válik jogellenessé, azonban munkaügyi perben követelheti a munkavállaló az őt megillető végkielégítést.

A végkielégítés összege, ütemezése egyedileg is meghatározható a munkaszerződésben a felek kölcsönös megállapodása szerint.

Mi történik a munkaviszony megszűnését követően?

Felmondási idő

A munkaviszony csak a felmondási idő letelte után szűnik meg, bármely fél kezdeményezésére indítja is el felmondásra a munkaszerződés.

Általánosságban elmondható, hogy akárcsak a végkielégítés mértéke, a felmondási idő hossza is a munkaviszony hosszával arányosan növekedik az alapeseti 30 nap.

A felmondási idő növekedése a munkaviszony viszonylatában:

• 3-5 év 5 nap
• 5 -8 év 15 nap
• 8-10 év 20 nap
• 10-15 év 25 nap
• 15-18 év 30 nap
• 18-20 év 40 nap
• 20 évnél hosszabb 60 nap

Közös megegyezés alapján azonban bármely esetben lehet akár 6 hónapig is.

Mennyi a munkanélküli segély összege?

Optimális esetben a munkaviszony megszűnése úgy történik, hogy már tudjuk hová lépünk tovább. Azonban sok esetben ez nem így történik, különösen, amikor a munkáltató bocsátja el alkalmazottját. Ekkor a munkavállalónak érdemes minél hamarabb munkanélküli segélyért – más néven álláskeresési járadékért- folyamodnia, még akkor is, ha jogosult volt végkielégítésre.

Bizonyos esetekben tehát segít a végkielégítés elbocsátás esetén!

A végkielégítés segít az elhelyezkedés idejére az anyagi stabilitást megtartani, de azt is elősegíti, hogy a munkahelyen eltöltött évekre, a munkáltatónkra ne gondoljunk rossz szájízzel. Fontos azonban gondolni arra is, hogy nem jár mindenkinek végkielégítés.
Emiatt tehát érdemes tisztában lenni a végkielégítés szabályaival. Például, hogy ha a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos hibájából szűnik meg a munkaszerződés, de a munkavállaló nyugdíjas, az a végkielégítés kizáró oka lesz.

Érdemes tisztában lenni azokkal a kérdésekkel, hogy jár-e végkielégítés, ha én mondok fel, vagy jogosult vagyok-e végkielégítésre a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén. Egyáltalán hány év után jár végkielégítés?
Szinén lényeges, hogy a végkielégítés mértéke függ a munkaviszony hosszától, és hogy az utolsó munkanappal köteles a munkaadó kiutalni.
A fentiekben ezekre a kérdésekre adtunk választ és nyújtunk segítséget a végkielégítés kiszámolásához.