Éves szabadság: szabadnapok száma

Az első dolgok egyike alighanem minden dolgozó számára az év elején, hogy fellapozzák a naptárat, hogy megtudják, mennyi szabadnapjuk lesz. Hiszen előre meg kell tervezni a nyaralást, az utazást, az esküvőt, és így tovább. A szabadságot pedig minden munkáltatónak biztosítania kell. Viszont az, hogy ki mikor és mennyi napot vehet ki a munkahelyétől távol, már különböző szempontoktól függ. Éves szabadság: minden, amit a témáról tudni érdemes.

Mit jelent az éves szabadság, és kinek jár?

Szabadságra mindenkinek szüksége van. Hiszen a hónap legtöbb napján az ember dolgozik, napi 8, vagy akár több órát is. Nem beszélve az utazási időről, a túlóráról és egyebekről. Valószínűleg sokan vannak vele úgy, hogy a nap végén már csak egy filmre marad félig energia, hiszen még azon is elalszanak. A szabadnapok azonban feltölthetnek, és érdemes akár hosszabb pihenőket is kivenni. Főleg akkor, ha elutaznánk valahova, vagy valamilyen komolyabb programot szervezünk.

Persze joggal merül fel a kérdés, kinek jár a szabadság?

Mindenkinek, aki dolgozik, mondhatnánk. Ez azonban így nem lenne teljesen igaz. Hiszen mind ismerünk vállalkozókat, akiknek éjjel-nappal munkaidő van. Legyenek egyéni vállalkozók, vagy cégvezetők. Az egyszerűsített foglalkoztatással, alkalmi munkával bejelentettek sem kapnak hivatalosan szabadságot. Ahogyan a diákok sem, hiszen ők is eseti jelleggel dolgoznak. A szó szoros értelmében vett éves szabadság tehát a főállásban, vagy részmunkaidőben, bejelentett munkával rendelkezőknek jár. Az viszont mindegy, hogy 4-6-8 órában dolgozik valaki.

Fizetett szabadság, vagy fizetés nélküli szabadság?

Alapesetben amikor egy alkalmazott szabadságra megy, a fizetése természetesen továbbra is megilleti őt. Előfordulhatnak azonban kivételes esetek. Például amikor a megszokott időtartamnál hosszabb időre kényszerül távollétbe valaki. Ez lehet a

• gyermek gondozása, egy
• hozzátartozó ápolása, vagy épp a
• katonai szolgálat

1. Hiszen ez esetben az illető jóval hosszabb időre marad távol, viszont egy bizonyos idő után visszatérne a munkahelyére.  Így tehát munkaviszony továbbra is él, azonban bérkifizetés a szabadság ideje alatt nem történik.

Az éves szabadság mértéke

Az éves fizetett alapszabadság minimum 20 nap, az életkor vagy más jogosultsági alapon szerzett pótszabadsággal azonban nő a napok száma. A legkevesebb szabadnapja az egészséges, gyermektelen 18 és 24 év közötti munkavállalóknak van. A 18. életévét be nem töltő dolgozóknak is jár pótszabadság, illetve 25 éves kortól kezdve is.

Szabadnapok száma

A szabadnapok száma az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik:

• 18 év alatt 25 nap (20 szabadnap + 5 pótszabadság)
• 18-24 év között 20 nap (20 szabadnap, nincs pótszabadság)
• 25. életévtől 21 nap (20 szabadnap + 1 nap pótszabadság)
• 28. életévtől 22 nap (20 szabadnap + 2 nap pótszabadság)
• 31. életévtől 23 nap (20 szabadnap + 3 nap pótszabadság)
• 33. életévtől 24 nap (20 szabadnap + 4 nap pótszabadság)
• 35. életévtől 25 nap (20 szabadnap + 5 nap pótszabadság)
• 37. életévtől 26 nap (20 szabadnap + 6 nap pótszabadság)
• 39. életévtől 27 nap (20 szabadnap + 7 nap pótszabadság)
• 41. életévtől 28 nap (20 szabadnap + 8 nap pótszabadság)
• 43. életévtől 29 nap (20 szabadnap + 9 nap pótszabadság)
• 45. életévtől 30 nap (20 szabadnap + 10 nap pótszabadság)

Magyarországon az éves szabadság mennyiségét a munka törvénykönyve (Mt.) rögzíti. Ez alapján tehát a dolgozóknak évente legalább 20 munkanapnyi szabadság jár, ami 5 munkahétnek felel meg. Azonban a törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltatók nagyobb szabadságot is biztosítsanak dolgozóik számára saját Kollektív szerződésükben szabályozva, és ebben az esetben a szabadság időtartama fokozatosan növekedhet akár a munkaviszony hosszától függően is. 

Azok a munkavállalók, akik három év alatti gyermeket nevelnek, 44 nap szülői szabadsággal rendelkeznek, azonban ezen időszak alatt csak a távolléti díj 10%-át kapják meg. Az apasági szabadság kivételt jelent, amit az apának a születés vagy örökbefogadás időpontjától számított második hónap végéig kell kivennie. Az apasági szabadság időtartama 10 nap, amelyből az első 5 napon a távolléti díj 100%-a, a második 5 napon pedig 40%-a jár.

A gyermekek után járó pótszabadság tovább növeli az éves szabadság keretét, amely mindkét szülőt megilleti az év elejétől a gyermek 16. életévének betöltéséig. Ez a következőképpen alakul:

• egy gyermek után 2 nap,
• két gyermek után 4 nap, míg
• három vagy több gyermek után 7 nap pótszabadság jár.

A veszélyes és mentálisan megterhelő munkát végzőket, illetve a fogyatékossággal élő munkavállalókat további 5 nap pótszabadság illeti meg. Ekkor viszont csak a távolléti díj hetven százalékát kell kifizetni. Az éves betegszabadság mértéke 15 nap. Az ezt meghaladó keresőképtelenség esetén táppénz jár.

A szabadságok kiadása és nyilvántartása

A munkáltató köteles szabadságot kiadni. Erről pedig egyeztetnie kell a munkavállalóval is. A szabadság legalább 14 egymást követő naptári napot kell, hogy tartson, kivéve, ha a felek másként egyeznek meg. Az első három hónapban a munkavállaló jogosult legalább 7 munkanap szabadságra, melyet két részletben vehet igénybe, a megfelelő időpontban. A munkáltatónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell közölnie a szabadság időpontját a munkavállalóval.

A korábbi szabályozással ellentétben a munkavállaló mentesül a bejelentési határidő alól. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg – ami a könyvelés szempontból is fontos. A szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató. Ha a munkavállaló az esedékesség évében beteg vagy egyéb tartósan távol van, akkor a szabadság időtartama a következő évre átvihető. Az életkor után járó pótszabadsággal járó költségeket a munkáltató részére a központi költségvetésből térítik meg.

Minden munkáltatónak nyilván kell tartania a szabadságokat. Ezt pedig digitálisan sokkal könnyebb.

A szabadságolások automatizálása bérszámfejtő programmal

Az elmúlt években a munkaerőpiac és a munkahelyi környezet átalakulása miatt egyre fontosabbá vált a hatékony és automatizált bérszámfejtés folyamatának alkalmazása. A modern vállalkozások számára azonban nem csak az alapvető bérszámfejtési feladatok megoldása a kulcsfontosságú, hanem az olyan speciális funkciók is, mint a szabadságolások kezelése.

A szabadnapok összeegyeztetése viszont komoly fejtörést okozhat a cégeknek. A hatékony szabadságoláskezelés érdekében a bérszámfejtő programnak számos olyan funkciót kell tartalmaznia, amelyek lehetővé teszik a dolgozók szabadságának nyomon követését és kezelését. A legjobb bérszámfejtő szoftverek automatikusan számolják ki az alkalmazottak szabadságának számát és idejét, figyelembe véve a munkaviszony típusát és az alkalmazott szolgálati idejét.

Ezen túlmenően, a bérszámfejtő programnak lehetőséget kell biztosítania a dolgozók által igényelt szabadságok jóváhagyására vagy elutasítására, valamint a szabadságolási naptárak átlátható és könnyen kezelhető megjelenítésére. A legjobb bérszámfejtő szoftverek azonnali értesítéseket is küldenek az elfogadott vagy visszautasított szabadságokról, és lehetőséget biztosítanak az egész szabadságolási folyamat online kezelésére.

A WTBÉR szoftverének szabadságtervezőjével mindig naprakészen lehet menedzselheti a céges szabadnapokat. Kérjen árajánlatot!