Mérleg és eredménykimutatás: a számvitel alapjai

Aki sosem tanult közgazdaságtant, annak a számviteli mérleg valószínűleg egy olyan fogalom, amiről hallott már, de sosem tudná elmagyarázni. Aki tanult, annak sem megy könnyen. Pedig ha elképzelünk egy hagyományos értelemben vett mérleget, akkor nincs sok különbség a pénzügyi jelentéséhez képest. Az alapelveket tekintve. De mi is ez, miért fontos, miként kapcsolódik az eredménykimutatáshoz? Akár még laikus szemmel is megéri tisztában lenni ezekkel a fogalmakkal, hiszen kisebb vállalatértékelést végezhetünk a nyilvános információk alapján. Mérleg, eredménykimutatás, pénzügy és számvitel – minden, amit a témáról tudni érdemes.

A mérleg és eredménykimutatás elmélete

A mérleg és az eredménykimutatás nem hiányozhat egy vállalkozás éves beszámolójából sem. Mielőtt azonban megnéznénk, pontosan milyen elemeket is tartalmaznak ezek a jelentések, érdemes kicsit áttekinteni az egésznek a hátterét, elméletét. Minden a számviteltől indul, ami már szinte ősidők óta jelen van az emberiség történetében. A könyvelés pedig mára az egyik, ha nem a legfontosabb üzleti tevékenység a gazdasági életben. Nézzük, miért.

A számvitel fogalma, rövid története

A számvitel nem mai fogalom. Szinte összeforr a betű keletkezésével. Hiszen az embereknek mindig is szüksége volt rá, hogy a vagyonukról írásos feljegyzést készítsenek. Fával, kavicsokkal – amivel csak lehetett. Később már azt is meg kellett állapítani, hogy a kereskedelemben nyereséget hoznak-e az adott ügyletek. Ugyanúgy voltak szállítók és vevők, mint manapság. Vagy éppen hitelezők. Idővel megjelent a kettős könyvelés elképzelés is Luca Pacioli jóvoltából, akit a könyvelés atyjának is neveznek. Hamarosan elterjedt a sokat hallott tartozik-követel jelenség is.

A számvitel napjainkban tehát a vállalkozások működését, anyagi helyzetét és eredményességét dokumentálja, elemzi és jelenti. Célja, hogy a tulajdonosoktól kezdve az üzleti partnerekig, ügyfelekig, részvényesekig, hatóságokig, vagyis szinte mindenki számára pontos és időszerű információkat szolgáltasson a cég aktuális pénzügyi teljesítményéről.

A könyvelés szükségessége

Mindenki tudja, hogy a könyvelés, és a jó könyvelő mindennek az alapja. Szó szerint nincs terület, amelyiknek nincs szüksége rá. Sőt, van egy mondás, miszerint ez az a terület, amin spórolni sem érdemes. Ami a fociban a “végy egy jó kapust”, az az üzleti életben a jó könyvelő, aki biztosítja az alapvető működést. Vagy éppen könyvelőcég, egy szakértői csapat, akik nemcsak a kötelező pénzügyi vonalat viszik, hanem bárhol és bármikor képesek segíteni, javaslatot adni a vállalkozás anyagi hátteréről, aktuális jogszabályi változásokról.

Mérleg könyvelés

A mérleg jelentése

A mérleg alapvetően a vállalkozás vagyonát mutatja meg. Milyen eszközeink vannak (eszköz oldal), és honnan (forrás oldal). A két oldal összege mindig egyenlő. Ez a cég eredménye, nettó vagyona. A gazdálkodó szervezet anyagi helyzetét mindig egy aktuális időszak végén mutatja, nyilvántartja a változásokat.

A mérleg elkészítése minden vállalkozás számára kötelező. Ennek egyik fő oka a kötelező jellege, vagyis az éves beszámoló, amit az állami szervek felé kell továbbítani. Ebből kikövetkeztethető a cég vagyoni helyzete, és meghatározható az adóalap.

Az eredménykimutatás szerepe

Az eredménykimutatás a mérleghez hasonlóan egy számviteli dokumentum, ami szintén a vállalkozás eredményét mutatja meg. Megmutatja a cég nyereségét, vagy veszteségét egyaránt, a különböző bevételeket és ráfordításokat.

Mindkét pénzügyi jelentés adott időszakban mutatja meg a cég anyagi helyzetét, de a fő különbség, hogy a mérleg a vállalati anyagi helyzetét, az eredménykimutatás az eredményességet mutatja meg. A kettő tehát szinte kéz a kézben jár.

Mérleg, eredménykimutatás, számvitel és könyvelés kapcsolata

Jól látható tehát, hogy a fogalmak egymáshoz kapcsolódnak. Hiszen a számvitelben, a könyvelésben minden mindennel összefügg. Mindegyik a vállalkozás anyagi helyzetét, eredményességét, dokumentálását, elemzését, jelentését segíti. Összegezzük is még egyszer a fogalmakat röviden:

• Számvitel: a vállalkozás működésének, anyagi helyzetének és eredményességének dokumentálása, elemzése és jelentése. Pontos és időszerű információk.
• Könyvelés: a számvitel gyakorlati alkalmazása, a gazdasági események, tranzakciók rögzítése, feldolgozása és jelentése. A könyvelési szabályok betartásával készül el a mérleg és az eredménykimutatás is.
• Mérleg és eredménykimutatás: a számvitel részei, a vállalkozás anyagi helyzetéről (mérleg), és eredményességéről (eredménykimutatás) adnak pontos képet.

A befektetők, bankok és egyéb pénzügyi intézmények pedig a mérleg és az eredménykimutatás alapján képesek megítélni a vállalat anyagi helyzetét, fizetőképességét, jövőbeli eredményességét és alapvető hitelességét.

Beszámolókészítés

A beszámolókészítés a vállalatok üzleti tevékenységéről, anyagi helyzetéről szóló komplex jelentések elkészítését jelenti. Célja, hogy a cég tulajdonosainak és egyéb érdeklődőinek, a hatóságoknak pontos és időszerű információkat szolgáltasson a gazdálkodó szervezet anyagi helyzetéről, eredményességéről és pénzügyi teljesítményéről.

A beszámolókészítés folyamata során az adott időszakban keletkezett gazdasági eseményeket könyvelési szabályok alapján rögzíti. Ebből készül el a mérleg és az eredménykimutatás is. A Az éves beszámolót az állami szerveknek kell benyújtani. Egyéb jelentéseket is el kell készíteni, mint például a kiegészítő melléklet (és része lehet a cash-flow jelentés is). A kötelező elemek tehát a

• mérleg, az
• eredménykimutatás, és a
• kiegészítő melléklet.

A kisebb cégek, amelyeknek a mérlegfőösszege

• nem éri az 1200 millió forintot,
• árbevételük nem haladja meg a 2400 millió forintot, vagy az
• adott üzleti évben a létszám nem érte el az 50 főt,

egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek.

Számviteli alapelvek

A számviteli alapelvek meghatározzák, hogyan és miképp kell a gazdasági eseményeket rögzíteni, elszámolni és jelenteni. Segítik a pontos, releváns és konzisztens információátadást. Nézzünk egy-két példát:

• Objektivitás elve: a számviteli adatok legyenek valósak, hitelesek és függetlenek.
• Egyenlőség elve: a hasonló eseményeket következetesen kell rögzíteni.
• Pontosság elve: az adatokat rendszeresen és alaposan ellenőrizni kell, hogy minden a helyére kerüljön.

A számviteli alapelvek tehát egyfajta iránymutatóként szolgálnak a szakemberek számára, és jelentősen megkönnyítik a vállalat egész tevékenységének lekönyvelését, rögzítését.

Számviteli alapelvek

Mérleg felépítése és sémája, avagy a vállalkozás vagyona a gyakorlatban

Térjünk át a gyakorlatra. Mint azt említettük, a mérleg felépítése az “eszközök = források” egyensúlyán készül el. Ebből érthető meg a teljes vagyon. Az eszközök azt mutatják, milyen formában ölt testet a vagyon, míg a forrás az eredetet, származást jelenti. Tehát eszköz lehet az autó, amit veszünk, forrás pedig a hitel, amiből finanszíroztuk.

Találunk benne betűket, római- és arab számokat egyaránt. Ennek logikája egyszerű:

• A betűvel jelzett sorok a főcsoportok
• A római számok a csoportok
• Az arab számok a mérlegtételek

A teljes kép, vagyis a mérleg felépítése, sémája pedig a következő (zárójelben a csoportok):

Eszközök oldal

1. Befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett eszközök)
2. Forgóeszközök (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök)
3. Aktív időbeli elhatárolások

Eszközök összesen

A befektetett eszközök és forgóeszközök közötti különbség a használati idő. A befektetett eszközök egy éven túl szolgálnak, a forgóeszközök pedig nem haladják meg az egy évet.

Források oldal

1. Saját tőke (jegyzett tőke, jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-), tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék, mérleg szerinti eredmény)
2. Céltartalék
3. Kötelezettségek (hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek)
4. Passzív időbeli elhatárolás

Források összesen

Eredménykimutatás felépítése

Az eredménykimutatás – a mérleghez hasonlóan – két különböző értéket ad meg. Van egy bázis-, és egy tárgy év. Felépítése alapján többféle is lehet.

Összköltség eljárás alapú eredménykimutatás:

• • Belföldi értékesítés nettó árbevétele
  • Export értékesítés árbevétele

• Értékesítés nettó árbevétele

• • Saját termelésű készletek állományváltozása
  • Saját előállítású eszközök aktivált értéke

• Aktivált saját teljesítmények értéke

• Egyéb bevételek (ebből visszaírt értékvesztés)

• Anyagjellegű ráfordítás

• Személyi jellegű ráfordítások

• Értékcsökkenési leírás

• Egyéb ráfordítások (Ebből visszaírt értékvesztés)

• Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

• • Pénzügyi műveletek bevételei
  • Pénzügyi műveletek ráfordításai

• Pénzügyi műveletek eredménye

• Szokásos vállalkozói eredmény

• • Rendkívüli bevételek
  • Rendkívüli ráfordítások

• Rendkívüli eredmény

• Adózás előtti eredmény

• Adófizetési kötelezettség

• Adózott eredmény

• Jóváhagyott osztalék

• Mérleg szerinti eredmény

Forgalmi költség alapú eredménykimutatás:

• • Belföldi értékesítés nettó árbevétele
  • Export értékesítés nettó árbevétele

• Értékesítés nettó árbevétele

• • • Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
    • Eladott áruk beszerzési értéke
    • Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

• Értékesítés közvetlen költségei

• Értékesítés bruttó eredménye

• • • Értékesítési, forgalmazási költségek
    • Igazgatási költségek
    • Egyéb általános költségek

• Értékesítés közvetett költségei

• • Egyéb bevételek (ebből visszaírt értékvesztés)
  • Egyéb ráfordítások (ebből visszaírt értékvesztés)

• Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

• • Pénzügyi műveletek bevételei
  • Pénzügyi műveletek ráfordításai

• Pénzügyi műveletek eredménye

• Szokásos vállalkozói eredmény

• • Rendkívüli bevételek
  • Rendkívüli ráfordítások

• Rendkívüli eredmény

• Adózás előtti eredmény

• • Adófizetési kötelezettség

• Adózott eredmény

• • Jóváhagyott osztalék

• Mérleg szerinti eredmény

Az eredménykimutatásból számtalan olyan pénzügyi adat is kinyerhető, amire a mérlegből nem feltétlenül lehetne következtetni. Már laikusként is fontos adatokat lehet kiszűrni belőle, de ha valaki szakértője a témának, akkor szinte mindent megtudhat az adott vállalatról, amit csak akar. Mindezt nyilvános információk alapján, teljesen legálisan.

Vállalatértékelés egyszerűen

A cég mérlegét és eredménykimutatását tehát egyfajta vállalatértékelésre is alkalmazhatjuk. Na persze nem kell teljesen részletes szakértői jelentést készíteni, de ha kíváncsiak vagyunk rá, mi van a sorok között a háttérben, könnyen utánajárhatunk. Például ha részvényt szeretnénk vásárolni, vagy csak szimplán ellenőriznénk az adott vállalkozás hitelességét (pl. munkába állás, interjú előtt). Több fontos mutatót is megismerhetünk, például:

• a Goodwill megmutatja, hogy a cég pozitív, vagy negatív üzleti értékkel bír
• a likviditás a vállalkozás fizetőképességét bizonyítja
• az eladósodottság magától értetődő, de a
• részvény értékeltségét (P/E) is kiszámolhatjuk.

Hosszasan lehetne még sorolni a megtérülési mutatókat, de ez nem a közgazdaságtudományi egyetem. Viszont néhány általános pénzügyi elemzést néhány egyszerű lépésben is lebonyolíthatunk a különböző mutatók segítségével. Ha a kedvenc vállalatunkra vagyunk kíváncsiak, azt is megtudhatjuk, ők hogyan és miből finanszírozzák tevékenységüket, milyen eredménnyel.

Mérleg és eredménykimutatás

Mérlegkészítés, könyvelés és bérszámfejtés

Minden vállalkozásnak szüksége van könyvelésre és bérszámfejtésre. Manapság pedig már professzionális szoftverek állnak rendelkezésünkre, hogy könnyítsük és egyszerűsítsük a munkavégzést. A WTBÉR csapata több évtizedes szakmai tapasztalattal bír ezeken a területeken, értjük és ismerjük a hazai törvények, jogszabályok csínját-bínját. Programunk akár könyvelőirodák számára is jelentős segítséget nyújtanak. Vegye fel velünk a kapcsolatot!