A társadalombiztosítás (tb) fizetés szabályai
A társadalombiztosítás (tb) fizetés szabályai
Az orvosi ellátásra való jogosultság nem jár ingyen. A biztosításhoz dolgozni kell, vagy diáknak, nyugdíjasnak lenni, és így tovább. Aki viszont nem tartozik ezekbe a körökbe, annak saját társadalombiztosítási (tb), járulékfizetési kötelezettsége keletkezik. A havonta fizetendő járulék összege 2024-ben 11300 forint. A tb-fizetés szabályai Magyarországon.
A társadalombiztosítás (tb) jelentése
A társadalombiztosítás, röviden tb, az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, ami arra kötelezi az embereket, hogy váljanak a társadalmi rendszer aktív tagjává. Ennek a kötelezettségnek eleget téve jogosultak lesznek az általuk befizetett járulékok alapján szolgáltatásokat igénybe venni, például betegség, munkaképtelenség, eltartó elvesztése vagy más kockázatok esetén.
A társadalombiztosítás olyan rendszer, ami a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működik. A rendszer fenntartásához minden foglalkoztató és jogosult köteles bizonyos járulékokat, például nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, valamint egyéb járulékokat fizetni, amelyek terhelik mind a foglalkoztatót, mind pedig a biztosítottat.
Társadalombiztosítás (tb) fizetés 2023-ban: fő tudnivalók és jogszabályok
Az a személy, aki Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai alá tartozik, de nincs biztosítása és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, köteles fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján szerezhet jogosultságot az egészségbiztosítás által nyújtott szolgáltatásokra. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak azoknak kell fizetniük, akik más jogcímen nem jogosultak egészségbiztosítási szolgáltatásokra.
Egészségügyi szolgáltatási járulék összege
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege évről évre változik. 2024 január 1-től havi 11300 forintot kell megfizetni az arra köteleseknek, ami napi 380 forintot jelent.
Ki köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett Magyarországon általánosságban az, aki a Tbj. törvény szerint más jogcímen nem biztosított, de ennek megfizetésével egészségügyi ellátásra jogosulttá válik. Köteles például:
- Az a belföldi személy, aki nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult.
- Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.
- A központi költségvetés a saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülő személyek, akik foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet végzőnek nem minősülnek, valamint a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-f), h)-p) és r)-t) pontjában meghatározott személyek után.
Társadalombiztosítási szempontból belföldi személynek minősül:
- A Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt, letelepedett jogállású, illetve menekültként, vagy oltalmazottként elismert személy.
- A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
- A hontalan.
Belföldinek minősül az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság esetén is az a Magyarországon élő magyar állampolgár, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az a legalább egy éve Magyarországon élő magyar állampolgár, aki a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdése szerinti, a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosításra vonatkozó bejelentést nem teljesítette.
Miért kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetése az egészségügyi ellátás finanszírozását szolgálja, és hozzájárul a magyar egészségügyi rendszer fenntartásához és fejlesztéséhez. Az egészségügyi szolgáltatási járulék biztosítja az egészségügyi ellátás ingyenességét, az egészségügyi intézmények működését és a szükséges gyógyszerek és egyéb egészségügyi eszközök biztosítását a jogosultak számára.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetése tehát fontos felelősség, amivel az egészségügyi ellátás finanszírozása valósul meg Magyarországon. Az egészségügyi járulékfizetési kötelezettségek és feltételek pontos részletei a vonatkozó jogszabályokban találhatók. Fontos, hogy az állampolgárok tartsák be az aktuális jogszabályi előírásokat és időben teljesítsék az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségüket, hogy biztosítva legyen az egészségügyi ellátáshoz való jogosultságuk.
Meddig és hogyan kell megfizetni?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetése jogszabályban meghatározott határidőn belül történik. Az elmulasztott járulékfizetés esetén szankciók, késedelmi kamatok és büntetések is érvényesülhetnek.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól kell fizetni az első biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony napjáig, illetve addig a napig, amíg a magánszemély – újabb jogosultsági feltétel bekövetkezésével – újra jogosultá válik. Ha a biztosítási kötelezettséget utólag állapítják meg, például egy megbízási jogviszony esetén, akkor az előírt egészségügyi szolgáltatási járulékot a NAV törli a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot alapvetően a munkáltató a munkavállaló fizetéséből vonja le, és továbbítja az illetékes hatósághoz. Az egyéni vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, valamint az egyéb jogcímeken jogosultak pedig maguk kötelesek befizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Társadalombiztosítás (tb) fizetés egyénileg
Belföldi magánszemély esetében az egészségügyi szolgáltatási járulékot akkor kell fizetni, ha elveszti jogosultságát az egészségügyi szolgáltatásra, például megszűnik a munkaviszonya. Azonban bizonyos esetekben még jogosult lehet az egészségügyi szolgáltatásra jogosító feltételek megszűnése után is.
Ha például a szolgáltatásra jogosító feltétel, mint a korábbi munkaviszony, megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt az előző jogosultság megszűnése előtt, akkor további 45 napig igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat. Ha a jogosultsági feltétel 45 napnál rövidebb ideig tartott, akkor az ennyi időtartamig vagy az azt követő jogosultsági feltételig, ha az rövidebb, szintén további 45 napig élvezheti az egészségügyi szolgáltatásokat. Azonban ha két jogosultsági feltétel, például két egymást követő munkaviszony között 30 napnál kevesebb idő telt el, akkor szintén további 45 napig jogosult lehet az egészségügyi szolgáltatásokra.
Saját tb-fizetés bejelentése
2023 július 1-jétől a NAV automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási járulékot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján, és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. Tehát a járulékfizetést fő szabály szerint nem kell bejelenteni a NAV-hoz. Ha a NAV valamilyen okból nem írta elő a járulékfizetést, például ha külföldről tér haza az illető, vagy a korábbi munkáltató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét, akkor önállóan szükséges intézkedni a NAV-nál. Legegyszerűbben az Ügyfélkapuból lehet ellenőrizni az adószámlát. Intézkedni akkor kell, ha nincs rajta 408 egészségügyi szolgáltatási járulék nevű sor. Az adószámla lekérdezése pedig a linkre kattintva lehetséges.
Ha inkább személyesen intézné, meg lehet azt tenni a NAV ügyfélszolgálatán, ahol az ügyintézők segítenek a nyomtatvány kitöltésében. Postán is beküldhető a nyomtatvány, de az Ügyfélkapun keresztül is, ha valaki ismeri az ÁNYK-t. A NAV oldaláról a 24T1011U jelű nyomtatványt kell letölteni hozzá.
Bízza szakértőre a társadalombiztosítási (tb) és egészségügyi járulékokkal kapcsolatos feladatokat!
A megfelelő szoftver használatával a munkaügyi és társadalombiztosítási feladatokat könnyen és hatékonyan el lehet végezni, ami pénzügyi szempontból mindig előnyös. A megtakarított időt pedig használja fel más munkákra, vagy projektekre a WTBÉR által felszabadított időben. Könyveléssel kapcsolatban várjuk jelentkezését, és munkatársaink hamarosan felveszik Önnel a kapcsolatot!