Járulékok: a munkabér adóterhei 

A járulékokkal, adózással kapcsolatos változások évről évre érintenek minden munkáltatót és munkavállalót egyaránt. Mindkét félnek fontos tisztában lenni vele, hogy a munkabér után milyen adóterheket szükséges megfizetni. Nem mindegy ugyanis, mennyi jön le az adott havi bruttó fizetésből. Járulékok Magyarországon.

Mik azok a járulékok, kinek és miért kell megfizetni?

A járulékok olyan, a munkabér után fizetendő adók, amelyeket az állam felé kell befizetni. Az alkalmazott jogviszonyban foglalkoztatottaknak ezzel nincs különösebb teendőjük, hiszen kézhez (vagy számlára utalva) már a nettó bérüket kapják meg. A cégek, vagy egyéni vállalkozások könyvelése kissé más módon történik, amiről egy másik bejegyzésben írtunk részletesebben. A járulékok fajtái közé tartozik a

• nyugdíjjárulék, az
• egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járulék (korábban munkaerőpiaci járulék), az
• egészségügyi szolgáltatási járulék, és a
• táppénz-hozzájárulás is.

Az adók és járulékok megfizetése tehát megkerülhetetlen, elmulasztása pedig komoly bírságokat vonhat maga után.

Bérjárulék

Nyugdíjjárulék

Az álláskeresési támogatásban részesülő személynek, az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után kell fizetni további 10 százalék nyugdíjjárulékot.

A biztosítottak, akik kiegészítő tevékenységet folytatnak, beleértve az egyéni és társas vállalkozókat, valamint a szociális szövetkezeti tagokat, a tagi munkavégzés esetén 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek.

A nyugdíjjárulék alapja az olyan jövedelmek összessége, amelyek az összevont adóalapba tartoznak, és amelyek származhatnak önálló vagy nem önálló tevékenységből. Ide tartozik az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, valamint a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

Ha ezek a jövedelmek nem állnak rendelkezésre, akkor az alapbér szolgál alapul a nyugdíjjárulék számításához. Ez az alapbér azonban csak akkor tekinthető alapul, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés ezt kifejezetten meghatározza.

Fontos megjegyezni továbbá, hogy a saját jogú nyugdíjas személyeknek nem kell fizetniük nyugdíjjárulékot, amikor foglalkoztatásban állnak.

A munkabér jelentése

A munkabér az a fizetés, amit egy munkavállaló kap munkájáért cserébe. Általában ez órabér, havi bér, heti bér vagy éves fizetés formájában jelenik meg, és a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás alapján fizetik ki. A leadózott bruttó bérből pedig “megszületik” a nettó bér.

Járulékok Magyarországon

Ami az adókat és járulékokat illeti Magyarországon, a munkabér után léteznek

• a munkáltatók terhelő adók és hozzájárulások, valamint a
• munkavállalót terhelő adók és járulékok

1. A meghatározott bruttó összegnél a munkáltató általában valamennyivel többet fizet az alkalmazott után, míg a dolgozó kedvezmények nélkül a fizetése 66,6 százalékát kapja meg nettó bérként.

A munkavállaló járulékai és adói

A munkavállaló járulékai a munkabér után fizetendő adók, amelyeket a munkavállalók maguk fizetnek. A járulékok összege függ a munkabér nagyságától és a munkaviszony típusától. Az ilyen járulékok közé tartozik a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, az öregségi, nyugdíj előtti öregségi és rokkantsági ellátás járuléka, a munkaerőpiaci járulék, és az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék. Az egyes járulékok összege változhat a munkabér nagyságától függően. Mértéke általános esetbe összesen 33,5%, ami a következő módon oszlik meg:

• 15 százalék személyi jövedelemadó (szja)
• 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (tb), amiből
  • 10 százalék nyugdíjjárulék
  • 7 százalék egészségbiztosítási járulék
  • 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék

Ahogyan az éves szabadság esetén, úgy a fizetésneknél is számít, ha valaki gyereket nevel, vagy valamilyen kedvezményezetti pozícióban “tartózkodik”. Ilyen esetekben a bruttó bérből több marad az illetőnél a nap végén.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024. január 1-től havi 11300 forint, vagyis 380 forint naponta. Fontos, hogy például az egyszerűsített foglalkoztatással, alkalmi munkát vállaló személyek nem jogosultak rá, így számukra ezt az összeget külön be kell fizetni havonta.

A munkáltató adókötelezettségei

A munkáltatók adókötelezettségei is változásokon mentek keresztül az elmúlt években. A szakképzési hozzájárulási adó mértékét például már nem kell befizetni az alkalmazottak után. Így lényegében csak a

• 13 százalék szociális hozzájárulási adó (szochó)

marad. Amennyiben bizonyos jogszabályi feltételek teljesülnek, akkor a fizetendő adók és járulékok csökkenthetőek különböző adó- vagy járulékkedvezmények igénybevételével.

Munkáltatói járulék

Kifizetések kezelése bérszámfejtő program segítségével

A különböző adókat és járulékokat ma már egyszerűen, átutalással vagy bankkártyás fizetéssel is rendezhetjük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számlái felé. Ennek ellenére a munkabéreket, és az azokat érintő fizetési terheket nyilvántartani nem egyszerű feladat. Főként azért sem, mert a munkavállalókra eltérő adómértékek tartozhatnak.

Egy jó bérszámfejtő program segítségével azonban folyamatosan nyomon követhetjük a céges kifizetéseket. Nem utolsósorban pedig együtt dolgozhatunk egy szakértői csapattal, és nem maradunk le a legfontosabb jogszabályi változtatásokról. Hiszen manapság akár év közben is történhetnek variálások.

A WTBÉR olyan magyar fejlesztésű professzionális bérszámfejtő szoftver, ami 30 év szakmai tapasztalattal és folyamatos naprakész szabálykövetéssel rendelkezik. A pontos, precíz és egyszerű a munkavégzés többé nem kérdés. A folyamatos jogszabálykövetés miatt megfelel a hazai törvényeknek és a bérszámfejtési piac aktuális elvárásainak is. Az alapmodulokon (Bér, Munkaügy, Táppénz) felül kínálunk egyedi és web-alapú modulokat is.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és szakértői kollégáink pár órán belül felveszik Önnel a kapcsolatot, majd segítenek a megfelelő modulok kiválasztásában.